A Földet mágneses mezők veszik körül. Ezek óriási, úgynevezett globális rácsháló formájában alakultak ki É-D és K-Ny irányban, hasonlatosan a szélességi és hosszúsági körökhöz. Elsőként az 1940-es években Csalány Ferenc gépészmérnök és dr. Hernádi Mihály orvos, egymástól függetlenül fedeztek fel.
A világ mégis ezeket az ingersávokat egy harmadik emberről, dr. Ernst Hartmann nevű német geo-biológusról nevezte el Hartmann hálónak, aki 1956-ban írta le felfedezését. Magyarországon, nyílt terepen a sávok egymástól való távolsága 1,90-2,50 m között van. A sávszélesség 25-50 cm, amely függ az időjárástól, páratartalomtól.
A Hartmann-sugárzás jellemzője még az is, hogy egyes tereptárgyak vagy épületek falai befolyásolhatják haladásukat. Abban az esetben, ha az épület fala a Hartmann-sávval 20 foknál kisebb szöget zár be, a fal a Hartmann-sávot a saját síkjához igazítja.
Gyulladásos betegségeket és degeneratív elváltozásokat okozhatnak attól függően, hogy melyik testrészt érik. Természetesen a kereszteződésekben sokkal erősebb az energia-feláramlás, tehát erősebb hatásnak vagyunk kitéve, mint egy sávban.
